2013. február 2., szombat

Vonal


Sötét szoba, mély csend, csak néhány gyertya lángja pislákol félénken. A helyiség közepén egy íróasztal, rajta egy fehér papír, hosszú, zilált sorokkal. Talán egy levél... A végén egy aláírás, egy név. A tinta frissen csillog, még nem száradt meg.
"David"-et formáznak a betűk, s a "d" vonala, elindulni látszik. Lágyan mozdul, s finoman ível, ahogyan lecsúszik a papírról. Átsiklik az asztalon. Megpihen egy rózsaszín bébicumin, hosszan szemlél egy családi képet: Mosolygó arcok - férfi, nő, csecsemő kisleány, kisiskolás fiúcska.
Következő állomása egy zsírkrétával rajzolt gyermekrajz, rajta kelekótya betűkkel: "Petertől Apunak". Hirtelen szökken tovább, mintha mélából riadna, le az asztalról egészen a szőnyeg szintjéig, ahol nedves papírzsebkendőket kerülget, mielőtt egy héttel ezelőtti újság címlapjához ér. Egy képen időz, melyen egy felismerhetetlenségig összetörött autó roncsa látható.
Tovább csusszan, de ismét megtorpan, mintha testvéreit bogozná: a rég megszáradt tinta vonalakat. Formáznak is valamit. Főcímet. Tragédiát. Életek végét.
Megremeg kicsit, terhet szeretne lerázni, s vonakodva indul tovább. Néhány hurok után, melyet a visszafordulási kísérletek eredményeztek, elérkezik egy karosszék és egy dohányzóasztal kettőséhez. Az asztalnak kellemesen spirálisra faragott lába van, szinte hívogat a feltekeredésre. Nem is tétovázik hát, felkúszik, de meg is torpan azonnal egy tálcánál. Érdeklődve, szinte kíváncsian tekereg körül egy üres whiskey-s üveget, s egy félig töltött poharat. Kíváncsiságát nem tudván legyőzni, belebucskázik a kristályba, és jó nagyot kortyol a méregerős italból. Megrészegülten hanyatlik vissza a tálcára, hogy kótyagosan, cikk-cakkban folytassa útját az ülőalkalmatosság karfájára, onnan pedig egy könyökön át, a felkaron keresztül egy vállra.
Szédelegni kezd, a váll remeg. Odébb kúszik hát, egészen egy nyakig. Részegesen kerül egyet, hurkot jár. Magáról mit sem tudva felküzdi magát a másik karon.
Hirtelen jön a tisztulás, mikor a mutatóujjhoz ér fémesen hideg érzet keríti hatalmába. Próbálja egyensúlyát megtartani, kis sikerrel, hát tekeredik egyet az ujjon. Igyekezete hiábavaló, elveszti önuralmát, s alkoholtól mámoros állapotban hanyatlik le, magával rántva az ujjat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése