Néha lágyan jön, néha durván arcul csap. Simogat, becézget
olykor, de van, hogy kettészakít, és kegyetlenül a vérző húscafatok közé tipor. Körül ölel,
ha fázol – melenget, ringat, dúdol. Édes szerető tud lenni – az a fajta, akit
sosem engednél ki a szobádból. Akivel mindig csak szeretkeznél. Kívánod, minden
egyes ritmikus dobbanását, teste dallamát, ütemét, amivel téged is a saját
világához idomít. Együtt lélegzel vele, nevettek, bujálkodtok. Olykor sírtok.
Vagy csak te sírsz, ő meg vigaszt nyújt. Vagy durván bánik veled, azt is azért,
mert akkor arra van szükséged. Padlón vagy, ő fejbe rúg… hogy felkelj! Erőn
felül, de odébbállj. Mozgásra
kényszerít, ha jól esik, ha nem – mert mozogni maga az élet! Élni. Érezni. Fájdalmasat
vagy felemelőt. Mélyet gondolni, és még mélyebbet lélegezni. Felvidulni a
kedvencedtől, könnyeket morzsolni egy szomorútól… ez mind egyben. Minden
percben veled van – körül vesz, és veled létezik. Benned van, és Te benne vagy.
…hallgattál már ma zenét?
…hallgattál már ma zenét?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése