Magyar vagyok, európai

Anya! Én még olyan kicsi vagyok! Ne használj, kérlek olyan nagy szavakat, amiket nem érthetek meg. A magam piciny agyával és cseppnyi értelmével ilyen nagy és nehéz dolgot felfogni képtelen vagyok. Egyáltalán mi az, hogy magyar? Ez most pozitív, vagy negatív jelző? Dicsérsz, vagy megszidsz? Kérlek Anya, magyarázd el! Magyar az olyan, mint magyarázni? Magyarnak lenni annyi, mint magyarázni? Nem értem… Várj! Lassan mond, és úgy, hogy én is megértsem!

Tehát az emberek országokban élnek - igen, ezt tudom már – és Magyarország is egy közülük. Az országok lakóit pedig az ország nevéről szokták elnevezni. Tehát az, hogy magyar vagyok, mindösszesen annyit jelent csak, hogy Magyarországon élek? Nem? Hát még mit? Ha még neked is nehéz elmondanod, akkor biztos valami nagyon fontos és komoly dolog lehet ez, Anyukám. Azért kérlek próbáld meg én meg majd nagyon figyelek, jó?

Magyarul beszélünk. Jéé, tényleg! Ezt nevezik anyanyelvnek. Anya, a te nyelved? Ja, hogy ez csak egy olyan kifejezés, értem már. Magyarul beszélünk és közös történelmünk van. Ez mit jelent? Hogy az idők során nagyon-nagyon sok dolgot éltek meg együtt az apáink, az ő apáik, és az ő apáik, és így tovább. És ez a történelem jó vagy rossz dolog? Szóval attól függ, milyen események vannak benne…hmm, ez nagyon érdekes. Anya, én is vagyok a történelemben? Hogyan? Várj, kitalálom! Apu és a te szüleid és az ő szüleik, és az ő szüleik…és így tovább, ugye? Jaj, ez olyan izgalmas! És még mit jelent? Jelent még valamit, nem igaz? Persze, hogy emlékszem, mikor a múlt nyáron meglátogattuk a dédikét Nagyszalontán, és arra is, hogy a második nap után már nagyon hiányzott az itthoni ágyacskám és a Brumi mackó. Ennek is köze van… igen? Aha, szóval ez a honvágy… amikor vágyom a hont, meg a Brumi mackót. Ügyes vagyok, Anya? Kitaláltam? És a Dédike nem vágyik honba? Mármint Magyarországra? Erdély az már máshol? Ő miért él máshol? Nagyon régen… Még te sem éltél, Anyuka? ...akkor az tényleg nagyon régen lehetett. Mi volt akkor Édesanya? Nagyszalonta és Magyarország nem volt még „máshol”, Nagyszalonta egy volt a magyar városok közül. Igazán? És akkor még a Dédike is kicsike volt? És nem voltak mérges bácsik, akik feltúrják a kocsit ott a határon? Hogy még határ sem volt? Jajj, Anyuska ez olyan érdekes, mesélj még!

Miért mondtad az előbb, hogy jó dolog magyarnak lenni? Rossz nem magyarnak lenni? Bántanak érte? Megdicsérnek, ha az vagyok? Ez olyan, mintha jó lennék? De Édesanyukám… én nem tudom, hogyan kell magyarnak lenni, pedig azt mondtad, hogy az vagyok. De hogy lehetek valami, amiről nem is tudom, hogy kell annak lenni? Ez olyan bonyolult… Mondd el Anyuka! Szóval beszélek magyarul, igen ez megvan. Itt lakom veletek Magyarországon, igen ez is igaz. És még? Azt kell hinnem és elhinnem, hogy ez itt a hazám, az otthonom, anyanyelvem szép és fontos számomra. Folytasd, Anya, megjegyzem, legalábbis megpróbálom. Bárhová is kerülök a világon, a szívemben mindig magyar leszek, mert itt születtem, és itt cseperedek emberré. Értem… kezdem már érteni.

Tudod mi jutott eszembe, hogy az a szép dal, amit a múltkor tanítottál nekem, és olyan szépségesen szomorú, az is magyar, ugye? A Himnusz, nem fogom elfelejteni! Olyan ünnepélyes lesz tőle a szívem, amikor hallom, ha éneklem, meg főként. Van még valami, ami magyar és még nem tudok róla? Az a szép zászló, ami a jelem az óvodában? Hű, hát nem is gondoltam volna, hogy ilyen szép dolog a magyarság. Várj, az óvónéni megtanította a színeit sorban egy mondókával: „Piros, fehér, zöld. Ez a magyar föld!” Szép volt? Neked is tetszett? Örülök, hogy büszke vagy rám! Azt mondod, hogy lehet még belőlem akár katona is? A katonák védik a hont, ugye? Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok minden van, ami magyar és amitől én is az vagyok.

És Anya, mi vagyok még? Európai? Az micsoda? Mintha hallottam volna már valahol. Európai is egy ilyen ország, ugye? Nem? Hát akkor micsoda? Sok ország együtt, akik egy földrészen vannak egymás mellett. És ez a földrész Európa. Értem. Tehát ez olyan, mint dédikének, hogy magyar, de szalontai is. Én magyar is vagyok, de európai is… Érdekes!

Magyar vagyok, európai. Olyan jó érzés ezt így kimondani, nem Anya? Én szeretem ezt kimondani! Édesanya! Egy ilyen kicsi gyerek, mint én, tud már büszke lenni valamire? Igen? Akkor, tudod mit? Én büszke vagyok erre! Szaladok is, és elmondom mindenkinek, hogy Magyar vagyok, európai.